A közlekedési balesetek során összeroncsolódott autókból a tűzoltók szabadítják ki a beszorult sérülteket. Az eszközeiknek és a technikájuknak lépést kell tartaniuk az autóiparral, mert az új járművek fejlett biztonságtechnikai berendezései miatt ma már nem elég hatékonyak az 5-10 évvel ezelőtt alkalmazott mentési módszerek.
A műszaki mentőeszközök egyik európai gyártója, a WEBER Rescue Systems augusztus elején a Baranya megyei Csarnótára küldte szakembereit. Itt egy egész napos gyakorlati bemutatón demonstrálták a legmodernebb eszközeiket, valamint megismertették a hivatásos és önkéntes tűzoltókkal a sérült-centrikus mentési módszereket, taktikai lehetőségeket.
Szemlits Gyula, a Pirotex Kft. képviseletében a korszerű gépjárművek műszaki biztonságtechnikai felépítéséről tartott előadást a tűzoltóknak.
A szakma csak legyintett erre, de ma már másképp gondolják
1996-ban mutatta be a Weber az első akkumulátoros eszközét. Az még úgy nézett ki, hogy külön volt a szerszám, a meghajtás, az adapter és egy külön táskában volt akkumulátor a kezelő oldalán.
Akkor a konkurens cégek nem vették komolyan a Weber újítását, mondván: ebből nem lesz semmi, ez egy zsákutca és úgy gondolták, ebbe a fejlesztésbe anyagilag bele fog rokkanni a cég. 2016-ban, tehát 20 évvel később azonban ott tartott a piac, hogy a gyártók által eladott teljes eszközmennyiségnek nagyjából egyharmadát teszik ki az akkumulátoros mentőeszközök.
Eddig az elektromos vagy benzinüzemű tápegységről működtetett hidraulikus mentőszerszámok voltak elterjedtek.
Ezzel szemben az akkumulátoros verziók ma már ugyanúgy használhatóak, néhány további előnnyel kiegészülve:
- nincs a tápegységhez kötött tömlő, ami korlátozná és akadályozná az eszköz használatát,
- a tömlők hiánya miatt megszűnt az ebből eredő botlásveszély,
- csökken meghibásodás lehetősége, a tömlő sérüléséből adódó problémák megszűnnek,
- az egymással kompatibilis akkumulátorokkal működtethetők más berendezések (pl. reflektor, kardfűrész).
A hagyományos kivitelű szerszámokon a hengertest után található a vezérlő, majd a tömlő. Ennek elektrohidraulikus változata ugyanígy néz ki, csak a hengertest után található az akkumulátoros meghajtóegység, majd maga az akkumulátor.
Nagy, nagyobb, legnagyobb
A Weber szakemberei bemutatták a piacon létező leghosszabb hidraulikus feszítőhengert, amely 1,81 m hosszúra tolható ki (az alap henger legfeljebb 90 cm hosszú). Ez arra való, hogy ha egy autó fának ütközik és „kiflibe hajlik”, vagy egy teherautó fülkéje rácsavarodik a bent ülőkre, akkor ennek segítségével szét lehet feszíteni a roncsot annyira, hogy a beszorult sérültek kiemelhetők legyenek.
Folyamatos fejlesztés, további újítások
A legújabb fejlesztésű eszközöknek meg kell küzdeniük az autóiparban használt új anyagokkal, ötvözetekkel.
Szemlits Gyula szerint elért arra a szintre az autógyártás, hogy már a mentőeszközök rendkívül kemény élével összemérhető szilárdságú anyagot használnak. Ennek a kihívásnak megfelelve fejlesztette ki a Weber a bécsi egyetemmel közösen az új, cserélhető vágóélt és az élbetét technológiát.
A roncsok szétbontásához használt hidraulikus feszítő szerszámokhoz a Weber kifejlesztett egy új anyagot és egy külön feszítővég-technológiát. A szerszámot tüskés, fogazott kialakítással látták el, így egyrészt sokkal stabilabban kapaszkodik a karosszériába, másrészt tépni is képes azt.
A cég szintén megújította a kombinált feszítő-vágók végeit is, így kiküszöbölte azt a hibát, hogy vágáskor a szerszám végei elkezdik összeszorítani az anyagot.
A technikai eszközök bemutatásáról készített teljes videó a Vlog Me In zárt Facebook csoportjában tekinthető meg:
fb.com/groups/158089448222680/
